Szontaghné Kovács Erika

 

Szeretem az embereket.

Szeretek örömöt látni a szemekben.

Szeretem azt érezni, hogy tettem értük, a jólétükért, a nyugalmukért, azért, hogy azt érezzék: biztonságban vannak, valakinek fontos, hogy törődjön velük.

A Szegényeket Támogató Alapítványnál olyan munkát végzek, amiben minden nap érezhetem ezeket. Értéket teremtünk. Pár évvel ezelőtt, amikor elkezdtem dolgozni az Alapítványban, ez nem volt azért ilyen egyértelmű. Először csak tapogatóztunk, vajon milyen irányba is induljunk. Aztán szépen, nagyon lassan lépésről lépésre bővült a SZETA által támogatottak száma - és ezzel párhuzamosan kis csapatunk is.

Sok-sok változatos és váratlan helyzetet, meglepetést hoz ez a munka, és a mindennapjaink megteltek annak megtapasztalásával, hogy mekkora segítséget jelent sok embernek az, amit csinálunk. Sorsokat követhetünk végig - például egy pocaklakóét, aki ma már bébi-kompjával rója a métereket a Civil Központ aulájában. Ilyenkor megállok egy-egy pillanatra, és végiggondolom, mennyi szeretetet és megbecsülést kapok vissza családjainktól.

És tudom: holnap is érdemes lesz folytatni.